Egyszerűsödött a döntvénykeresés a Jogtáron

Amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy egyesbíró bírálja el ügyüket, és sikerül annak személyét illetően is konszenzusra jutni, úgy például a 200 millió forint értékű eljárás esetén a választottbírósági eljárás költsége kedvezőbb lehet, mint a rendes bíróság előtt folytatott eljárás. A fellebbezés főszabálykénti hiányával összefüggésben ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy ne kerüljenek olyan ügyek a közigazgatási bíróság elé, amelyek tartalmilag nem igényelnek bírói döntést, vagy amelyekben a hatóság képes korrigálni a saját hibás döntését. Ezért – a fellebbezés esetén jelenleg is érvényesülő megoldáshoz hasonlóan – biztosítani kell, hogy a döntés ellen benyújtott keresetlevél alapján maga a döntést hozó hatóság azt érdemben megvizsgálja, és maga orvosolja a törvénysértő döntést. Ez július 1-jétől kiegészült egy új perorvoslati eszközzel, a jogegységi panasszal.

Szeszedve azok az ügyek, amelyekben megváltoztatási jogköre van a bíróságnak. Elvi alapon áll például a német megoldás, amelynek alapján, amennyiben a felperes egy olyan döntés felülvizsgálatát kéri, amely pénzösszegről rendelkezik, vagy arra nézve tesz megállapítást, akkor a bíróság az összeget megváltoztathatja, vagy a megállapítást egy másik megállapítással pótolhatja. Hasonlóan elvi alapokon álló megoldás a görög, amely szerint az első fokon eljáró bíróságnak általában van megváltoztatási jogköre, kivéve a mérlegelési jogkörben hozott döntéseket.

Vannak azonban konkrét akadályok is, mint például a Ket. § (2) bekezdése, amely egy visszaélések megakadályozását célzó, de egyes esetekben a jogvita gyors elintézését ellehetetlenítő szabályként az érdemi perbebocsátkozást követően megtiltja a hatósági döntés visszavonását, módosítását. Alapvető cél a korrupciós kockázatok minimalizálásának révén az államigazgatás integritásának védelme, az állami szervekbe vetett közbizalom erősítése, az Állami Számvevőszék javaslataira is figyelemmel. A nagyon régi, de a behajthatatlanság tekintetében még el nem évült követeléseket az érintettek eddig bíróságon perelték az adóhatósággal szemben.

Anonimizált határozatok

A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A döntvények megjelennek a jogszabályok szövegében kapcsolódó anyagként, a hivatkozott jogszabályi helyekre beszúródva, illetve a jogszabály szövegéből külön fülön is megnyithatóak. A Wolters Kluwer globális szolgáltatóként professzionális információkat, szoftvermegoldásokat és szolgáltatásokat nyújt orvosok, ápolók, könyvelők, online kaszinók ügyvédek, valamint adó-, pénzügyi, könyvvizsgálati, kockázati, compliance és szabályozási szektorok számára. Az illeték összegének számításában 2025.

Jelen pillanatban az Áfa törvény csak olyan követelések esetében engedi meg az áfa speciális eljárásban történő visszatéríttetését, amelyeknél a behajthatatlanság legkorábban 2020. Június 10-én következett be. A korábban behajthatatlanná vált követeléseket kizárja a szabályozás az igényérvényesítés köréből. Egy márciusi, magyar vonatkozású EUB döntés hatására 2021. Június 10-től speciális áfa-visszatéríttetési eljárás került be az Áfa törvénybe. Ezzel olyan elévült követelések esetében is van lehetőség az áfa-visszaigénylésre, amelyeknél a behajthatatlanná válás 2020.

Bár időigényes végigjárni a jogorvoslati fórumokat, a megalapozott érvek a behajthatatlan követelések áfavisszatérítésében és az ehhez hasonló ügytípusokban nemcsak a konkrét ügyben jutnak érvényre. Az egyes cégek által kivívott eredmények egy korábbi problémás jogszabály megváltozása révén valamennyi adózó számára új lehetőségeket nyithatnak meg. A benyújtott adó-visszatéríttetési kérelmek jelentős része bíróságon kötött ki, az Európai Bíróság márciusi döntése pedig újabb változásokat idézett elő a hazai áfaszabályozásban. Előfordulhat, hogy az EBD, EBH, BH, BDT, KGD, AVÉ alapjául szolgáló döntés nem található meg a rendszerben (pl. mert nem került közzétételre a BHGY-ban).

Megcsúszott a forint: estére már ennyit kellett fizetni az euróért és a dollárért

Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy mi lesz a már lezártnak – legyen az forintosítás-, jogerős ítélet-, vagy egyezség útján – tekinthető jogviták sorsa az új európai bírósági ítélet tükrében. Mindenekelőtt szükséges leszögezni, hogy amiatt, hogy eladóként/szolgáltatásnyújtóként valaki nem jut hozzá az általa teljesített ügylet ellenértékéhez, attól még nem lesz a követelése automatikusan áfaértelemben is behajthatatlan követelés. Lehet keresni, ráadásul a Gráf funkció felrajzolja a bírósági döntések kapcsolati hálóját is. Nem érinti az illeték változása azokat a polgári eljárásokat, ahol tételes illetéket kell fizetni, függetlenül a per tárgyának értékétől. Ha a felperes a keresetében a főkövetelése mellett kamat- vagy más járulékkövetelést is érvényesít, akkor ennek összegét a pertárgy értékének számítása során nem kell figyelembe venni.

Hiánypótló kiadvány a pénzügyi jog és a digitális technológiák határterületén

Fontos tény, hogy ez a döntés – azon túlmenően, hogy precedens jelleggel bír – az előterjesztő-, és minden eljáró bíróság gyakorlatára kötelező, ami a jogalkotó-, jogalkalmazó szervek tárgyban történő eljárásának a szükségességét hozhatja magával. Hangsúlyos kérdés lesz azonban, hogy a Kúria jelen konkrét ügyben miként fog eljárni, tekintettel a kapcsolódó döntés irányelv jellegére, az irányelvek ugyanis nem közvetlenül alkalmazandó rendelkezések az uniós tagországokban. Június 10-e után behajthatatlanná váló, a teljesítési időpont tekintetében már elévült követelések esetében (2) egy éves jogvesztő határidőt ír elő a törvény. Az adóhatóság felé azonban ennek a csoportnak is érdemes minél előbb beterjeszteni a visszatérítési kérelmeket a 6 hónapos NAV ügyintézési határidőre is figyelemmel.

Minden határozat szerkesztett formában jelenik meg, néhány mondatban kiemelve a döntés lényegét, majd anonimizáltan tartalmazza a releváns tényállási elemeket és jogi hátteret. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. § (1) bek.] nem állnak fenn. Ennek hiányában az elvi iránymutatások a Bszi.

A jövőben tehát az intézmények bizonyításán is múlik, hogy gyakorlatuk a vonatkozó jogszabályokkal – így a döntés rendelkezéseivel – összhangban áll-e, és ez alapján bírói mérlegelés kérdése lehet a továbbiakban, hogy mely szerződés esetében annak mely feltételeit minősíti tisztességtelennek. Egy fontos megjelenítése egy ügy lépcsőinek az ügytörténeti láncolat vizuális megjelenítése a dokumentumon belül. A gráf kirajzolja a Bírósági Határozatok Gyűjteményébe tartozó egyedi érdemi határozatok ügytörténetét, ennek segítségével végigkövethetjük egy adott eset bírósági rendszerben megtett útját.

Ezért az e csoportba tartozó követelések esetén haladéktalanul lépniük kell az érintetteknek az áfa-visszaigénylés érdekében. A döntvényekhez tartozó gráf kétféle kapcsolatot mutat az egyes Döntvénytárhoz tartozó anyagok között. Egyfelől vizualizálja, ezáltal könnyen átláthatóvá, valamint egy kattintással elérhetővé teszi az ügytörténetet, másfelől megmutatja az ún. Szerkesztett határozatokkal való kapcsolatot. Jövőbe mutató jelentős újítás az ún.

A kúriai egyedi határozatok ezen újszerű kötőerejére és az új jogorvoslati eszközre, a jogegységi panaszra reagálva a Jogkódexen precedenskeresőt hoztunk létre. Így lehetőség van e „precedensképes” kúriai határozatok között az ügytárgy, a bíró, az alkalmazott jogszabályhely szerint keresni. Esedékességről az ítélet tartalmának nemzeti jogban való megjelenésével beszélhetünk, ami azt jelenti tehát, hogy a fentiekben foglalt jogi lépések megtételének megkezdése akkor indokolt, amikor a döntés tartalma – a Kúria döntései értelmében – nemzeti jogban rögzítetté válik. Tekintettel az eltelt évekre, lezárt szerződésekre és jogerős döntések sokaságára, joggal merül fel a kérdés a fogyasztóban, hogy mennyiben, milyen jogi eszközökkel érdemes érvényesíteni az egykori szerződések alapján fennállt összegeket a pénzügyi intézményekkel szemben. A sötétkékkel jelzett dokumentum az, amelyikben éppen állunk, és bármelyik másik döntésre kattintva azonnal az ügytörténet azon láncához navigál a rendszer, így áttekinthető egy peres ügy teljes élete. A kiadvány tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyekre a terméken szereplő bármely jogeset, vagy jogi iránymutatás hivatkozik.

A kék sávban ezután kiválaszthatjuk, hogy a találati listát milyen szempontból szeretnénk rendezni. Alapbeállításként relevancia szerint mutatja a találatokat, de választhatjuk azt is, hogy a legfrissebb döntvényeket szeretnénk csak látni, vagy döntvénytípus szerint válogatnánk le az eredményeket. Jelen cikkben néhány példán keresztül mutatjuk be, milyen segítséget kap az, aki ezen a felületen keres a döntvények között. A Döntvénygráf minden Döntvénytár termékkel rendelkező ügyfelünk számára elérhető. Az aktuális, éppen megnyitott határozat doboza sötétebb kék hátérrel jelenik meg a gráfban. A birosag.hu honlapról megújult oldalon elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteménye új keresési lehetőségekkel is bővült.

Évben hatályba lépő rendelkezések a pénzügyi intézmények elszámolási kötelezettsége tárgyában, amely kiterjedt minden olyan túlfizetésre, amely az árfolyamrések semmisségéből és az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának jogkövetkezményeként keletkezett. Az elmúlt évek során mindvégig jogviták, jogértelmezési kérdések tárgyát képezte, hogy milyen szerződéses feltételek mentén érvényesek vagy érvénytelenek az érintett devizaszerződések, ezzel milyen felelősséget-, fizetési kötelezettséget róva az érintett fogyasztókra. Mint arról nemrég a Pénzcentrum is beszámolt, az Európai Bíróság precedens értékű döntése alapján érvénytelennek minősülnek azon devizahiteles szerződések, amelyek esetében a hitelintézet hiányos tájékoztatást adott az igénylőnek az árfolyamkockázatról. A döntés kapcsán természetesen megszólalt az ügyet az unióban kijáró ügyvéd, majd nem sokkal később reagált az MNB, később pedig az OTP Bank is közzétett egy állásfoglalást.

Ez a megoldás nemcsak a további fejlesztések alapját képezi, hanem közvetlenül is segíti a Jogtár felhasználóit a határozatok könnyebb olvasásában és feldolgozásában. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, és hogyan nyithat ez a fejlesztés új kapukat a bírósági dokumentumok megközelítésében. Szerkesztett döntések alatt a Kúria korábbi elvi iránymutatási eszközeit (EBH, EBD), illetve a Kúria és más bíróságok különböző folyóiratokban közzétett szerkesztett határozatait (BH, BDT, KGD, AVÉ) értjük. Az illetékszabályok változása nem érinti a másodfokú eljárás esetén fizetendő illetéket. Új, vizuálisan megjelenített kapcsolati háló segíti a bírósági döntések keresését, ez a Döntvénygráf. Az illetékszabályok módosítása a másodfokú eljárás esetén fizetendő illetéket nem érinti.

“Az Mt. 87. § (3) bekezdése a munkaviszony megszüntetésének jogcímeit meghatározó (1) bekezdés rendelkezéseitől az elérést nem engedi.” A sommás eljárás nagy könnyebbséget jelent az ügyfeleknek az egyszerű, különösen az okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben. A hazai lakó- és kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségek esetén is 1-1 százalékos rendszerkockázati tőkepuffert kell képezniük a hitelintézeteknek 2026.

• Ebben az esetben a gráf bírósági ügyszámot tartalmazó eleme halványszürke hátterű, és „nem elérhető” felirat látható a dobozban.
• Ekkor a korábban megadott szűrési szabály egy, a mező alatt megjelenő címkére kerül, és továbbra is érvényes lesz a keresésre.
• §-a (4) bekezdésének a) pontja pedig kimondja, hogy a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként dönt akkor is, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése.
• Jogegységi panaszt lehet benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint a Kúria a saját joggyakorlatától eltérő döntést hozott az ügyében